nekeMAvidék - avagy, hogyan estem szerelembe a Balaton-felvidékkel

Kezdjük az elején..mondhatjuk, hogy vidéki vagyok. Bár kinek mi a vidék...Kaposvár "kertvárosában" nőttem fel. Ez korábban falu volt, tehát mondhatni falusi vagyok csak elvárosiasodtunk..De volt ott is jó féle kocsma, meg egy két bolt, iskola és óvoda is. 5 kmre a város is..nem mellesleg egy Festetics kastélyba jártunk iskolába.

Fiatal felnőtt énem a fővárosba vágyott...( utolag már nem is igazán értem az akkori Önmagam ) Főiskola, munka, pezsgés, barátok, bulik stb. Jó is volt kb 5 évig.

Személyiség fejlődés...kezdtem belassulni...de a város nem. Pest az mindig pezseg, ha kell ha nem. Akkor is ha én lassulnék...

Költözködés ide oda, iskola munka stb. Egyre inkább vonzottak a nyugis helyek na meg a hegyek. Citadella, Hármashatárhegy, mikor már volt autó akkor meg Pilis kb. minden hétvégén. Rájöttem, hogy nem jó ott élni. Minek vagyok ott, ha folyton lelépek, mert nyugalomra vágyok, nem tudom elképzelni, hogy ott éljem le az életem...

Na és alakult is az élet...11 év Pest után irány Veszprém. Pont most 1 éve..

Tudjátok, mivel kaposvári lány vagyok mi olyan egyszerűen és magától értetődően mindig a déli parton nyaraltunk, buliztunk, kirándultunk. Balatonboglár a családi nyaralások helyszíne, na onnan igazán szépen látszik a túlpart. Meg a hegyek. Badacsonyig még el is mentünk, meg talán Szigligetig is...na, de onnan tovább egyszer sem. Apukámmal mindig elemezgettük melyik hegy látható Boglárról. Badacsony, meg Kis Badacsony (nem így hívják, azóta már tudom, hogy az a Szent György hegy) és a többi tanu hegy....

De a fene sem gondolta 30 éven keresztül, hogy hazánk eddig sosem látott részén van a legnagyobb CSODA nekem.

A költözés után hamar rájöttem, hogy valami különleges kapcsolatom van a Balaton-felvidékkel. Ámulok-bámulok, a kis falvak a nagy hegyek, a sok boros pince a csodálatos Balaton és a kedves emberek. A hagyományok őrzése, ahogy próbálják fellendíteni a turizmust, ahogy gondozzák a földjeiket, ahogy büszkék a falujukra, régi kis parasztházukra. És egyre erősödnek a visszatérések a régi hagyományos dolgokhoz. Kis családi pékségek, fagyizók, kézműves finomságok stb. Minden alkalommal rájövök, hogy még többet szeretnék tudni, érezni és tapasztalni ebből a különleges Világból.

És miért is ne mutassam meg ezt Nektek is?! Mind azt, ami a nagy vársokból már kimarad manapság, hiányzik, és egyszer csak eltűnik, amit már csak ezeken a helyeken láthatsz és élhetsz át újra.

Az én szememmel, az én képeimmel, és videóimmal próbállak majd közelebb hozni a természethez és a régi falusi élethez.

Lesz itt minden, bor, túra, hegyek, falvak, népművészet, hagyományok, kedves emberek, szép tájak, jó kaják, programok.