Séta a múltban...Kékkút és Salföld

Egy kellemes téli sétára invitállak Titeket a Balaton-felvidéken. Olyan túra, ami még a hűvösebb téli napokon is elviselhető. Persze, azért öltözzetek megfelelően. 😊

Régóta terveztem már ezt a kis kiruccanást, mert autóval áthaladva is imádom ezt a két települést. Olyan régi vidéki hangulatot idéz, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. És úgy gondolom, hogy ezzel egész biztos, hogy nem vagyok egyedül. 

Kezdjük a sétát Kékkúton, amely jelenleg is a megye legkisebb településeihez tartozik, kb. 70 lakosa van. (Na ebből én kb. kettőt láttam, amikor itt sétáltam. Véleményem szerint sokkal kevesebben lakját a falut állandó lakosként. Sok házon már látszik a felújítások nyoma, vagy hogy apartmanként működik.)

Ám a méltán híres mesebeli nádtetős parasztházai az igazi vidéki hangulatot, életet elevenítik meg. A helyiek állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak régebben is. Ezt jól mutatják a régi parasztházakkal egybe épített jellegzetes pajták, istállók. A mai napig sok helyen őrzik a házak homlokzatába vésett dátumokat, amik jól mutatják milyen régóta áll ott egyik-másik.

A faluban jelenleg nincs óvoda és iskola sem, de legalább van egy bolt. A helyek igyekeznek, azért időnként össze jönni és erősíteni a közösséget. Van például falunap, karácsonyi vacsora és disznóvágás is. Télen viszont kimondottan üres, csendes a falu. Nyáron kicsit több a turista, és a kerékpár út is a falun halad át, így akkor azért nagyobb a mozgás.

A falu másik nevezetessége a határban található Theodora forrás, ami már a római kórban is ismert és közkedvelt savanyú víz forrás volt. Azóta természetesen már országos hírnévre tett szert és egy remekül működő nagy üzem látja el az ásványvíz igényeket. Kapcsolódik ide két tanösvény is, amit érdemes bejárni, ha már itt vagyunk.

Kékkút igazi kis egy utcás falu, ahol télen szinte tényleg egy lélek sem jár. 😊 Ha ide látogatsz rendezett, tiszta igazi vidék hangulat vár.

Nem túl nagy távolságra kb. 3km-re innen fekszik Salföld település. 

Salföld-major a falu szélén található, ide én most nem látogattam el, viszont sok érdekesség van itt is. Igyekeznek az őshonos háziállatokat bemutatni, megismertetni az ide látogatókkal. Vannak szürkemarhák, néma kacsa, bivaly és még sok más. Kisgyermekkel is szuper program lehet.

Salföldön a faluba érve le is tettem az autót, ezt a kis csodát gyalogosan érdemes körbe járni. Egyből szemet szúr a sok-sok elterülő kőzet a földön. Itt is, mint Szentbékállán vagy a  Káli-medence több pontján, szintén a pannon homok kovás cementálódásának köszönhetően alakult ki az úgy nevezett kőtenger. Csodás látványt nyújt.

Kicsit beljebb sétálva a faluba, szintén elképesztő nyugalom, csend, tisztaság és valami ősi energia érezhető. Egy pillanatra olyan, mintha megállt volna az idő. Csodálatosan felújított, nádtetős, zsalugáteres házak, amelyek itt is jól mutatják, hogy milyen régóta lakott a település. Egy 5 évvel ez előtti adat szerint 80 lakosa van. Itt ugyanazt gondolom, mint korábban. Kb. 1 órát sétáltam a faluban és egy kutyával, na meg egy kecskével találkoztam csak. 😊 Persze ez így volt jó...

A falu szélén jelzi a tábla a másik nevezetességet a Pálos kolostorromot. Ha valaki Salföldön jár ne hagyja ki. Az erdő felé haladva, majd a piros jelzést követve, egyszer csak ott van előttünk egy kis domb tetején egy egészen elképesztő látványt nyújtó kolostorrom. A nagy gótikus ablakokon kitekintve láthatod az erdőt és azt, ahogy a természet körül öleli ezt az igazán szakrális helyet.

Utunk itt ért véget, ezen a kellemes, és napsütötte téli napon. Remélem adtam egy jó kis kirándulási tippet, és Te is felkeresed ezeket a helyeket. 😊